Az ayurv�dikus babamassz�zs speci�lis gy�gyolajokkal v�gzett massz�zsfajta. Hat�konys�g�ban fel�lm�lja az egy�b massz�zsfajt�kat (ez�rt is nevezik a massz�zsok kir�lyn�j�nek).

  Az ayurv�dikus babamassz�zs egyik hat�sa abban �ll, hogy a baba gyeng�d massz�roz�s�val v�rb�s�get okoz, amely k�vetkezt�ben javul a baba oxig�n ell�t�sa, v�rkering�se, em�szt�se. A massz�zs nyugtatja a baba idegrendszer�t, er�s�ti az izmait. Ez a folyamat er�s�ti a baba ellen�ll� k�pess�g�t, el�seg�ti szellemi-testi frissess�g�t, hozz�j�rul az eg�szs�ges n�veked�shez.

  M�sik j�t�kony hat�sa a massz�zs alatt haszn�lt olajokban rejlik. A k�sz�tm�ny gy�gyhat�sa abban �ll, hogy helyre�ll�tja a baba test-tudat-szellem egyens�ly�t. Az olaj ayurv�dikus tulajdons�gai illeszkednek a baba testt�pus�hoz, ezzel hozza egyens�lyba a bab�t (pl.: a testileg-lelkileg neh�zkes, lass� bab�kat felfriss�ti, a /�rzelmileg/ v�ltoz�kony bab�kat stabiliz�lja, stb.).

A hagyom�nyos massz�zsokhoz k�pest az ayurv�dikus massz�zs a test m�lyebb r�tegeiben is hat a b�r�n kereszt�l felsz�v�d� olajok miatt.

  �sszess�g�ben az ayurv�dikus babamassz�zs stabiliz�lja a baba �letfunkci�it (l�gz�s, em�szt�s), testileg �s lelkileg is er�s�ti a bab�t, ellen�ll�v� teszi a testi-lelki betegs�gekkel szemben, illetve a nyugalom �s b�ke aj�nd�k�t adja a cs�pps�gnek. 

  A massz�zs azonban nemcsak a gyermekre hat (!), hanem a massz�zst v�gz� szem�lyre is.

Benn�k is v�gbe megy a hormonok kiv�laszt�sa. Gyakori t�net pl. az �desany�kn�l a massz�zs alatti tejcsorg�s, mivel az oxitocin a tejlead� reflex szab�lyoz�ja is. 

El�fordul, hogy az apuka nem tudja, hogyan alak�tson ki kapcsolatot a kisbab�j�val. Erre kiv�l� m�dszer a babamassz�zs. Egyszer�en megtanulhat� �s gyakorolhat�, r�ad�sul kiv�l� m�dja az apa-gyermek kapcsolat elm�ly�t�s�nek.

Bab�ra gyakorolt hat�sai

Fizikai hat�sai:

- serkenti a l�gz� rendszer m�k�d�s�t, a v�r- �s nyirokkering�st, a kiv�laszt�st, a b�lm�k�d�st

- jav�tja az immunm�k�d�st

- seg�ti az idegsejtek �r�s�t

- pozit�van hat az intelligencia fejl�d�s�re

- fejleszti a nyelvi k�pess�get �s a besz�det

- er�s�ti az izomrendszert

- jav�tja a mozg�skoordin�ci�t, seg�ti a mozg�sfejl�d�st

- j�t�konyan hat az �rz�kszervek fejl�d�s�re

Hormon�lis hat�sai:

- serkenti a szomatosztatin nev� hormon kiv�laszt�s�t (ez a hormon felel�s a n�veked�s�rt is, mely pozit�van      hat a csontok �p�l�s�re, a mozg�s fejl�d�s�re, a zs�rsavak mobiliz�l�s�ra)

- serkenti az oxitocin hormon kiv�laszt�s�t, amely pl. cs�kkenti a f�jdalom�rzetet, a pulzussz�mot, a                v�rnyom�st

- n�veli a stressz t�r� k�pess�get �s a toleranci�t, jav�tja az alv�s min�s�g�t

- cs�kkenti az adrenalin kiv�laszt�st, ez�ltal hozz�seg�ti a szervezetet a relax�lt �llapot el�r�s�hez

- seg�ti a simaizom-relax�ci�t

Lelki, ment�lis hat�sai:

- enyh�ti a f�jdalmakat (a fogz�si f�jdalmakat is!)

- oldja a felgy�lemlett fesz�lts�get (izomlaz�t� hat�s�nak k�sz�nhet�en)

- seg�ti a sz�l�-gyermek kapcsolat, k�t�d�s kialak�t�s�t, er�s�t�s�t

- jav�tja az alv�s min�s�g�t (m�lyebb alv�st eredm�nyez)

- el�seg�ti a bab�ban a testtudat kialakul�s�t

- k�lcs�n�s bizalmat alak�t ki

- fejleszti az �n-tudatot, n� az �n�rt�kel�s

- seg�ti a sz�l�t, hogy meg�rtse bab�ja jelz�seit